2016. március 29., kedd

Mi történt?


Kis faluban születtem éltem szüleim farmján. Sok volt a munka,de azért szépen éltünk.
Akikkel iskolában jártam lassan mind elmentek.
Az egyik alkalommal az egyik lányismerősöm mutatott egy hirdetést, hogy fiatal lányokat keresnek érdekes munkára. Nekem ez nem tetszett, mert külföldre közvetítettek volna és nyelvtudás nem feltétel, hát ez így kicsit furcsa volt.
A lányok közül sokan jelentkeztek és el is mentek.
Egyik nap hazafelé bringáztam. Egyszer csak elestem, azután minden elsötétült.
Amikor felébredtem, nem tudom mennyi idő után, azt sem tudtam hol vagyok és mi történt?
Eszembe jutott az esés. Óvatosan még csukott szemmel megmozgattam kezemet, lábamat, minden mozgott és még fájdalmat se éreztem.
Ekkor kicsit kinyitottam a szememet és lopva körülnéztem. Egy sarokban egy matracon feküdtem egy lepedő alatt és nem volt rajtam csak egy piros bugyi. 
Éjszaka volt. Egy hatalmas terem sok matrac egymás mellett és mindegyiken alszanak. Nem nagyon láttam, mert sötét volt, csak a magasan lévő ablakokon szűrődött be némi fény.
Másnap reggel.
- Ébresztő!
A lányok. mert igen sok lány volt ott, és mindenkin csak egy piros bugyi volt.
Tizes csoportokban vitték ki őket,
Nem tudom hová?
Nem tudom miért?
Láttam közöttük ismerőst is, ekkor már értettem nem lesz ennek jó vége.
A nagy jövés -menésben nyitva maradt a bejárati ajtó.
Ekkor aki a legközelebb volt az ajtóhoz elkezdett szaladni és utána mi mindannyian rohantunk  és sikerült sikerült kitörni, ki a szabadba, ki az utcára, ki a parkba.Senkit se zavart, hogy csak egy piros bugyi van  rajtunk
Szaladtunk, rohantunk az életünkért futottunk, de végül mindenki megmenekült.
A rabtartóinkat meg elfogták és már nem árthatnak senkinek.
Ezt a rohanást azóta se feledem még mindig álmodok róla.
(a fenti történetet egy kép ihlette, az eredeti képet itt tudod megnézni: http://talentummobile.hu/kreativitas/kreativitasrol )

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése