2019. május 29., szerda

Debrecen

Szombaton az Intercity vonattal mentem! 
Már pár nappal előtte megvettem a jegyet, nagyon kíváncsi voltam a városra és az új ismerősökre.
A vonat amire helyjegy meg gyorsvonati pótjegy is kell, tele volt és nem volt sem wifi sem konnektor, de legalább odaért!
Ez a gyerekdal járt a fejemben: " Debrecenbe kéne menni
                                                      Pulykakakast kéne venni"
Nem tudom tovább!
Már a vonatnál találkoztunk és mentünk a Kossuth térre!


A főtéren a város címere a nagytemplom előtt.


Itt vagyunk a templom előtt, szép számban összegyűltünk, itt talán mindenki itt van, kivéve aki fényképezett.
Első programpontként a templomban tettünk látogatást.
Tudtam, hogy kell belépőt fizetni, de mindig elcsodálkozom, a templomokat zárják és csak belépővel lehet bemenni! Különösen itt ebben az esetben amikor annak idején pont az anyagiasság és a kufárkodás miatt alapítottak új egyházakat. A templomoknak nem nyitva kellene lenniük, hogy aki szükségét  érzi betérhessen?
 Az idegen vezetőnek is külön fizettünk, igaz sok időt is áldozott ránk! Nem tudom milyen tisztséget tölt be, de református viszonylatban még nem találkoztam ilyen még a jehovistákat is megszégyenítő térítéssel. Kezdetben ugyan egy másik csoporttal együtt kezdtünk de a továbbiakban csak nekünk mesélt. Igaz a végén már csak páran maradtunk a többiek elszivárogtak.


Az egyháztörténi kiállításról egy keresztelő edény és egy régi biblia!



Nagy Kossuth kultusz van Debrecenben, több alkalommal is járt itt. Itt alakult meg az ideiglenes kormány is. Itt látható Kossuth széke meg a Kossuth bankók.


Az emeleten is van egy kiállítás a bibliában szereplő helyszíneket jelenítették meg. Itt egy hajó amit abban a korban használtak. Itt is igen kimerítő tájékoztatást kaptunk minden makettről, igazán már csak páran. Még búcsúzóul a lelkünkre kötötte az idegenvezetőnk, hogy a templomkertet és az ajándékboltot ne hagyjuk ki! Időhiányban azonban nem voltunk.
Ha már itt voltunk a toronyba mindenképpen felmentünk.


A templom padlástere.


A Rákóczi harang.


Valameddig lifttel lehet menni, de azután maradt a lépcső.
Persze felmásztunk ha már ott voltunk  A többiek már türelmetlenül vártak, mert ebédelni mentünk.


Itt még várunk az ebédre, ami nagyon bőséges, olcsó és finom is volt.Én hagymalevest meg bazsalikomos csirkemellet friss paradicsommal és sajttal egybesütve ettem sült krumplival, rizzsel meg finom friss vegyes salátával. Nem is bírtam megenni nem azért,mert nem ízlett  hanem azért mert sok volt.
Kimentünk a  Nagyerdőbe a  Békás tóhoz.

Békát ugyan nem láttam, hallottam. A tóban csak ilyen színes halakat láttam. Nem tudom ezek az aranyhalak?  Ki kell őket fogni, vagy így is teljesülnek a kívánságok?
A Nagyerdő régen lehet, hogy erdő volt, de mist inkább csak park. Még soha nem jártam benne, de mindig úgy gondoltam rá mint egy igazi erdőre, hatalmas fákkal.
A gyereknap alkalmából egy nagy rész le is volt kerítve valami rendezvény miatt, így csak a kerítés mentén lődörögtünk.


Végül a víztorony mellett telepedtünk le egy kis beszélgetésre, ismerkedésre.
Ha már itt voltunk fel is mentünk, igaz csak ketten a toronyba.


A többiek ott lent ülnek az asztalnál, A kilátás hihetetlen volt.
Ha ide megint eljutok biztosan, hogy újra felmegyek, mindössze csak száz lépcső.
Itt még beszélgettünk, ismerkedtünk
Úgy eltelt az idő, hogy majdnem lemaradtam az utolsó vonatról, pár perccel indulás előtt értem ki a vonathoz.
Jártatok már Debrecenben?
Remélem még visszamegyek, nincs is olyan messze!