Lecsó és más finomságokról, beszélgetés Lajos Marival.

Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó Múzeumban nyílt Gasztró Hemző kiállítás apropójából beszélgetett Kiss Imre múzeumigazgató Lajos Marival.

Lajos Mari, aki eredetileg magyar, olasz szakos bölcsész volt.

Olyan családból származott ahol szerettek jókat főzni, jókat enni.

Olasz férje révén belekóstolt az olasz konyhába is.

Ebben az időben még tanított.

Fordított, a filmeknél szinkronizált.

A férje meghalt, egyedül maradt a kislányával.

Ebben az időben egy külkereskedelmi vállalatnál dolgozott Lajos Mari és a vállalat nagy fogadást tartott és meghívtak egy fotóst is, hogy aki Hemző Károly volt.

A fotós felajánlotta a palacsintáját Marinak, aki a porcukor függönyön keresztül felfigyelt rá.

Hemző Károly már ekkor neves fotós volt, az Aranycsapat fotósa volt, később sportfotós lett. A Magyar Szemle képszerkesztője lett, ez a kiadvány arra hívatott, hogy Magyarországot minél kedvezőbb színben tüntesse fel a külföld előtt.

Más fotózást is elvállalt, amit nem tudott, azt hamar megtanult.

A MAVADnak  is fényképezett egy ételekkel teli kiadványt amivel népszerűsítették külföldön a termékeiket, az  ételeket persze Lajos Mari készítette.

A Glóbusz konzerveknek is készítettek egy reklámkiadványt, de a konzervek külseje nem volt nagyon szép, ezért az találták ki, hogy a konzervekből készítenek Lason Mari módra ételeket, azokat fényképezik és csak valahol hátul van jelen a konzerves doboz.

Ebben az időben a Corvina kiadó készített városokat bemutató kiadványokat, amiben szerepeltek éttermek is és ételek is. Ezeket az ételfotókat is közösen készítették.

Ekkor jött az ötlet, hogy  adjanak ki szakácskönyvet fényképekkel.

Először egy vastag könyveben gondolkodtak, de azután részekre bontották és így lett több kiadványt.

Megteremtették a szakács irodalom új fejezetét.

Nagy siker lett. Kiadtak 4 millió példányt, 7 nyelven és ez a siker azóta is töretlen.

Lajos Mari azt is elárulta csak olyan ételt, receptet közöl a könyvében amit kipróbált, megfőzött és megízlelt. 

Nagyon érdekes, közvetlen beszélgetés volt.

Érdemes megnézni a kiállítást és az a terv, hogy vándorkiállítás lesz és az ország több pontján bemutatják.

és végül én, hogy ott voltam