Bátaszéki kirándulás.
Szombaton Bátaszék látta vendégül a Családfakutató Egyesületet.
Az egyesület taggyűlésének és szakmai napjának a Városháza tanácsterme adott otthont.
Már az előtérben kedves ajándék várta az egybegyűlteket. A 110 éves asztalkendőn a jellegzetes sváb lakodalmi édes fánk. Nagyon finom.
A vendéglátók kis műsorral kedveskedtek. Az óvodások és kisiskolások vidám jelenetekkel, énekkel és mondókákkal érkeztek és természetesen németül adták elő.
A templomban van még egy 5000 sípos orgona, a legnagyobb 9 méter a legkisebb fél centi.
Köszöntött bennünket az alpolgármester úr.
A Német nemzetiségi képviselő bemutatta a helyi hagyományőrző kulturális életet, már 40 éve működik
a tánccsoport és van fúvózenekar is.
Rendben lezajlott a beszámoló az egyesület 2016 évi tevékenységéról. Elfogadtuk a 2016 évi pénzügyi beszámolót és elfogadtuk a 2017 évi költségvetés tervezetét.
Szabó Bálint II. Géza gimnázium 10. osztályos tanulója előadását hallgattuk " A ciszterci rend cikátori apátságáról"
A másik előadó Rudolf László a bátaszéki római katolikus anyakönyvek feldolgozásáról beszélt.Közel 50 ezer adat digitalizásáról és a közben felmerült nehézségekről is szót ejtett és hiányos anyakönyvekről
is. Az adatok feldolgozása és közkincsekké tétele, akár könyv formájában is sokak számára segítség lenne.
A teremben még volt egy kis kiállítás régi képekből, családfákból.
Következett az ebéd az általános iskola ebédlőjében.
A menü: Húsleves
Kraud und Knédli
Túrós és mákos rétes
A Krud und Knédli jellegzetes itteni sváb étel. Ami savanyú káposztában sonka, kolbász, szalonna szeletek és különleges csavart gőzgombóc.
Ebéd után várt ránk Bátaszék felfedezése.
A sétát Sümegi József történész a II. Géza gimnázium igazgatója vezette.
Ez a terület már nagyon régóta a lakott terület volt. Már a vaskortól vannak leletek. Az autópálya építésekor is találtak sírokat.
A római hódítás nem ért el eddig, mert ez a rész akkor ez egy mocsaras terület volt.
Az itteni terület fejlődése akkor indult, amikor a nuncius rend egyik reform ága a cikátorok települtek ide. Ez a rend Franciaországból indult. Jelmondata - Imádkozzál és dolgozzál.
Nagyon egyszerű ruházatuk volt Ami fehér és rajta barna majd fekete skupulárét viseltek ez egy különleges kötényszerűség ami elöl hátul takarta a ruházatot, hogy amikor kint dolgoztak, ne legyen koszos a ruházatuk.
Mivel ez egy mocsaras terület volt, lecsapolták és itt építették meg az ország első csatorna hálózatát. A földet szőlővel telepítették be.
1142.- ben megépítették a háromhajós, keresztházas, dongaboltozatos, rózsaablakos Cikátort.
A ciszterciek saját kezük munkájából éltek, nem fogadtak sem adót és sem más támogatást és így az a kiváltságuk is megvolt, hogy vámot se fizettek. Nagyon egyszerűen éltek, a megtermelt haszonból újabb földeket vettek.
A pécsi püspökségnek fizetett adók így megcsappantak. 1215. - ös lateráno zsinat is foglalkozott az üggyel.
A további fejlődésnek a tatárjárás vetett véget.
A károkat a ciszterciek és egy tehetős család hölgytagja Margit segítségével igyekeznek helyre hozni.
Az ő sírját meg is találták az ásatások során.A sírba helyezése elég méltatlan körülmények között történt, mert a sírhely csak 160 cm-es volt, a hölgy meg 180 cm volt. így lábát visszahajtották.
A régi fényét már nem nyerte vissza. Később bencések telepedtek ide .Bencés kolostor lett.
1529.- ben Ibrahim pasa elfoglalta és török 150 évig itt telepedett de.
A főhajó lett az istálló, a mellékhajókban fülkéket alakítottak ki itt laktak a katonák.
A déli kereszthajó lett a konyha meg éléskamra
A szentélybe dzsámit építettek, átlósan keleti irányba lepadlózták. A törökök elég fázós népség melegebbhez szoktak, ezért a négy sarokba kemencét építettek, un bögrés kemencét. A fapadló persze meggyulladt. A tüzet eloltották , elkotorták kicsit, megint lepadlózták, hoztak agyagot, megint építettek újabb kemencét és az idők folyamán ez legalább 16.. szor megtörtént. Így itt kiválóan nyomon követhető hogyan alakult a bögrés kemence a török hatásra.
A dzsámi mellé minaretet építettek. A minaret küszöbe alatt 70 cm szőlőszem réteget találtak. A török megitta a bort és a törköly elásta a minaret alá, hogy Allah meg ne lássa. Itt olyan gázok keletkeztek, ami a szőlőszemek csíraképességét megőrizte. 1990.- es években is még csíraképesek voltak és a szegedi kutató intézetbe vittek belőle és már valahol ezek a szólók teremnek.
A török távozása után csak romhalmaz maradt.
1711.- ben a birodalomból, a Rajna mellől német telepesek érkeztek.
Szükség volt templomra az oldalfalakat lebontották és a főhajó pilléreit befalazták és lett egy hosszú csőtemplom és mivel ezek eredetileg nem főfalak voltak állandóan repedeztek is.
1848.- ban alapítványt hoznak létre új templom építésére.
Az új templom építésére 1899.- ben került sor, igen magas elvárásokkal.
Ebben az időben a Teréziánum birtokközpontja volt
A Teréziánum ( Teréz - akadémia ) Mária Terézia alapította, nemes ifjak számára, hogy magasabb műveltséghez jussanak és közszolgálat számára kiváló férfiakat neveljenek.
A tervező Ybl tanítvány Hofhauser Antal volt.
Ebben az időben negyven kiváló mesterségbeli tudással rendelkező építőmester család élt itt.
A szegedi nagy árvíz utáni újjáépítésben vettek részt.
A következőkben budapesti palotákat építették a millenniumra.
Isztambulban is építkeztek.
Így mire a templom építésére került sor már kellő tapasztalattal rendelkeztek.
A templomot 3 millió klinkertéglából építették, olyan ügyesen, hogy esős időben, a templom oldalán megjelenik az építők gótbetűs névjegye.
Az építkezés 1899 júniusában kezdődött és 1900 tavaszára kész is volt, bevakolva, lemeszelve.
Az 1900.- as árvíz azonban nagyon megrongálta a templomot, a tetőn 40 centis rés támadt. Le akarták bontani, de végül jobb megoldás lett. Alulról faboltozatot építettek és ezzel alátámasztották, a megrepedt tartóoszlopokat kicserélték vaskosabbat építettek az alapot tovább erősítették. Ezt a faszerkezetet azután lebontották.
Igaz már eddig is 3 millió tégla kétharmada a föld alatt volt, így már 12 - 16 méteres alap is volt. A rést befoltozták, ami fölülről még a mai napig is látszik.
Mivel nem készül el a nevezetes évfordulóra, úgy határoztak, hogy a felszenteléssel megvárják az építtető plébános aranymiséjét. Az egyik ablakban meg is örökítették az arcképét.
A Szabadkai Festőműhelyt kérték fel a templom kifestésére.
1903.- ban szentelték fel a templomot.
A templom tornya az ország 7.- id legmagasabb épülete, 84 és fél méter.
Még meglátogattam egy eredeti sváb házat, ami a tájház és itt látható az eredeti berendezés borospincével. A pincében az ásatáson talált leletek is láthatók.
Ez egy szarvasos tégla, még Cikádorból.
Eddig nem tudtam, hogy ilyen érdekes múltja van Bátaszéknek. Sajnáltam volna ha kihagyom.
Igaz már a többi helyre nem jutottam el.mert ment a busz, és a mohos tölgyet se láttam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése