2016. április 27., szerda

Colombo hadnagytól...

Ez a séta a BudapestArtWeek rendezésben indult vasárnap délután Brigitta lelkes vezetésével.
Az idő az nem igazán volt jó, az eső szemerkélt, a szél fújt.
Elszánt kis csapatunk három órakor gyülekezett Colombo hadnagynál.

Colombo hadnagy jellegzetes ballonkabátjában szivarral a kezében és kutyája társaságában ácsorog.
A jellegzetes zsáner szobor Fekete Géza alkotása. A hadnagyot játszó Peter Falknak magyar felmenő is voltak, azért kapott szobrot a Falk Miksa utca elején, de valószínűleg csak névrokona lehetett Falk Miksának a Pester Lloyd egykori főszerkesztőjének és Sissi egykori magyar nyelvtanárának,
Nem tudom vajon a szobor méretarányos-é? A kutya biztosan, mert volt modellje, de remélem Colombo hadnagy nem volt ilyen alacsony még én is magasabb vagyok.
Kedvencem a filmjei, mindet láttam többször is.
A kutya feje már fényesre van simogatva, biztos ami biztos én is megsimogattam.

Következő állomásunk a 1014-ben felújított Olimpia park volt. Ez egy teljesen körbekerített közösségi tér, ahol található játszótér, focipálya, szökőkút, kutyafuttató és füves terület is, és biciklitároló is.
A park közepén pedig van az eddigi olimpiai bajnokoknak emlékfal.
Szerencsére itt megmaradtak a fák és még meleg nyári napon is kellemes hely.
A parkot csak kerítésen keresztül tudtuk megnézni, mert másodfokú viharjelzés miatt zárva volt.


A park egyik sarkánál áll Kéthly Anna két méter magas Nagy Benedek készítette szobor.
Kövér László 2015,-ben, az avatáskor. így jellemezte Kéthly Annát, aki lelkében magyar, eszméiben szocialista, értékeiben demokrata, azaz szociáldemokrata volt,
Kéthly Anna aki legtöbbet küzdött a XX században az elnyomottak megszabadításáért.
Szerintem nagyon szép szobor.




Innen nem messze mellvéddel határolt kikövezett kis téren egyszerű szürke mészkő oszlopon bronz félkarú mellszobor, Bibó István az alkotója Széri - Varga Béla.
A szobrot 2005-ben állították fel, a XX, század egyik legnagyobb politikai gondolkodójaként számon tartott Bibó Istvánról.


A park másik sarkán van Kovács Béla szobra.
A szobrot 2002,-ben a kommunista diktatúra áldozatainak első emléknapján avatták fel a Kossuth téren és csak később került ide, a kisgazdapárt megszűnése után. A szobor Kligl Sándor alkotása.
A talapzatát alkotó gerendák és drapériák együttes szimbólum rendszere, a művész szándéka szerint a gulág tábor barakképületeire emlékeztet és a szónoki emelvényen eléggé elsikkad Kovács Béla gyengére sikeredett egész alakos bronzszobra.



Kossuth téren már nem a diadalmas, előremutató Kossuth szobrot láthatjuk.
Itt nem a haladó hanem a 1944 előtti arculat restaurálása volt a cél, ami a XXI században kissé furcsa.
2015.-ben Horvay János Kossuth Lajos emlékművét újra felavatták. A Dombóváron maradt eredeti másolatát kemény mészkőből faragták újra.
Nem tudom hogyan lehetne ennyi elkeseredett, letargiába süppedt példakép? Ez talán egy temetőbe síremléknek megfelelő lenne, ahol az elmúlt szép időkön búsongnak. Talán, de egy ország főterére!
A szobrok hátteréül szolgáló magas kőfal másik oldalán meg a reményvesztett kisemberek.
Petőfi Sándor: Élet vagy halál verse sem volt a legjobb választás a kompozíció alatt, mert ez inkább megoszt, mint összeköt.
Nagyon sajnálom a régi emlékművet ez nagyon nem tetszik nekem.







Az egykori Károlyi szobor helyén áll a Tisza István egykor meggyilkolt miniszterelnök emlékművet rekonstrukciója után újra avatták 2014.-ben. Ez az emlékmű is 1944 évi állapot visszaállításába illik.
Az eredeti művet Zala György és Orbán Antallal közösen készítették, az első avatás 1934.-ben volt.
A főalakot Elek Imre alkotta újra.
Az alkotás 17 méter magas, a főalak kétszeres életnagyságú. Mellékszereplők csoportja a földművelők és a család küldi a frontra a fiát. a háttérben a munka és tudomány.
Fent az óriáskígyóval küzdő oroszlán.





  
A téren még áll II. Rákóczi Ferenc lovasszobra áll.Rákóczi halálának 200 éves évfordulójára készült, de végül csak 1937,-ben avatták fel, a kor hivatalos emlékműszobrászának Pásztor Jánosnak az alkotása, egy reprezentációs célokat szolgáló neobarokk emlékmű.
A Károlyi Mihály szobrát azonban már hiába keressük, már nyoma sincs, ha minden igaz Siófokra száműzték

Andrássy Gyula lovas szobrának alkotója Zala György. A barokk stílusú talapzat fehér márványból készült, alkotója Fock Erő építész. A szobrot 1906.-ban avatták I.Ferenc József magyar király jelenlében.
A megsemmisített szobrot korabeli tervek, fotók, dokumentumok alapján, a Bencsik Alkotó közösség szobrászai rekonstruálták. A főalak 2015.-ben került a helyére.

József Attila szobrát Márton László készítette, 1980.-ban avatták. A szobor az Andrássy szobor helyén állt, de később áttelepítették 2013,-ban közelebb a Dunához.
A szobor a Dunánál című vers ihlette. Most ott ül és nézi a vizet.




   
A Földművelésügyi Minisztérium épületének árkádjai alatt az 56,-os parlamenti sortűz áldozatainak állítottak emléket a túlélők. Kampl József szobrász és Callmeyer Ferenc építész közös műve.
Az embereken átható majd árkád falaiba fúródó gyilkos lövedékek véletlenszerű tömegét bronzból öntött golyók szimbolizálják.



A minisztérium előtt áll Nagyatádi Szabó István szobra. Szentgyörgyi István alkotását 1932.-ben leplezték le. A szobrot 1949.-ben eltávolították és 1990.-ben visszaállították. 
Nagyatádi Szabó István nevéhez fűződik az Alföld fásítása, mezőgazdasági iskolák és szövetkezetek létrejötte.
A szobor stílusa neoklasszicizmus jegyében készült.



Nagy Imre szobrát Varga Tamás készítette. A Vértanúk terén 1996,-ban leplezték le.Az egykori miniszterelnök életnagyságú bronz alakja egy híd közepén állva tekint az Országház felé.



A sétánk itt véget ért, kellően átfáztunk. Köszönet a lelkes kalauzunknak Brigittának, aki csak a mi kedvünkért szélben, esőben vállalta, hogy sétáljon és nem bent egy meleg szobában legyen.
A képeket én és a sétatársaim készítették. A neten lehet ezeknél szebb, jobb képeket találni, de ezek adják vissza a séta hangulatát.
Javaslom sétáljatok, nézelődjetek.

2 megjegyzés: