2017. április 2., vasárnap

" Imádom a könyveket " találkozó

Az Eiffel bisztró és bárban egy különleges esemény részese lehettem.
Az imádom a könyveket rendezésében találkoztak az írók, blogerek  és olvasók.
Az egész rendezvény a rapid randi jegyében zajlott. Ilyet eddig csak filmekben a párkeresők esetében láttam.  Ez ide nagyon jó ötlet volt, mert szerintem nem csak egy személyt lehetett választani, hanem mindenki mindenkivel beszélgethetett és a továbbiakban nem csak egyvalakire korlátozódhat a további ismeretség.
Én a blogerek csapatát erősítettem és kiderült több nap. mint kolbász., de azért sikerült majdnem mindenkinek mindenkivel szót váltani, a rendezvény végén mindenképpen volt alkalom, hogy még hosszabb beszélgetésre is sor kerüljön.
Ennyi lelkes emberrel ritkán lehet találkozni. Itt azok voltak akik mernek, tesznek és megvalósítják az álmaikat, ami ugyan néha rögös út, de nem adják fel.
A megjelent írók még a pályájuk elején tartanak, de biztosan fogunk még hallani róluk.
Nagyon széles volt a merítés, mint emberileg, min műfajilag,
Volt mese kis és nagy iskolásoknak, ifjúsági regény, romantikus regény valóságban és fantasztikumba ágyazva is, volt fantasztikus regény több is, volt útlesírás,volt nevelési tanács különleges gyerekekről. volt könyv az igazság nyomában, ha valamit kihagytam az csak bőség zavara.
Különösen két tabu témát emelnék még ki, igaz még mind a kettő csak az előkészület fázisában van a megjelenés csak később várható. Ez a két téma azért is nagyon érdekes, mert mindkettő az érintettek szemszögéből íródik. 
Az egyik a bántalmazók és bántalmazottak viszonyáról, ami azért lesz különösen érdekes, mert egy bántalmazott vállalja fel saját kálváriáját és írja le, ezzel is reményt adva a hasonló körülmények között szenvedő sorstársainak, hogy nincsenek egyedül  
A másik téma a szvingerek világa, ez egy igen kényes téma, de van egy pár akik ezt felvállalták és nagy az érdeklődés iránta, most még csak egy igen sok követővel rendelkező blog, de nemsokára már könyv formában is megjelenik. Az írók szerint ez nem a megromlott házasság mentsvára, hanem ez egy életforma.
Az írók is nagyon sokfélék voltak, egészen fiataltól az éltesebb korosztályig  Általában egyedül dolgoznak, de voltak olyanok is akik ketten jegyeznek egy könyvet.
A végén az írók a könyveket adtak és blogereknek egy hónapjuk van az elolvasásra és vélemény írásra. 
Én a két útikönyvet kaptam az egyik Nepálról, a másik meg Indiáról szól. mintha tudták volna mennyire szeretek utazni és érdekel a világ, igaz ez a két hely még a bakancslistámon se szerepel. de ki tudhatja!

2017. március 29., szerda

Bécsben kicsit.

Korán reggel amikor még alig pitymallott a madarak már a jó idő idő reményében vidáman fütyörésztek én kissé fázósan szedtem a lábaimat.
Korán 7 órakor volt a találkozó a Planetárium előtt. Irány Bécs.
A Magyar Családtörténet-kutató Egyesület  (MACSE) jóvoltából utaztam Bécsbe.
Az egyesület tagjainak szavazatai alapján az ÉV KUTATÓ HELYE 2016- ban díjat a Külföldi kategóriában a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Bécsi kirendeltsége kapta. Ezen díj ünnepélyes átadására mentünk ki Bécsbe.
A Collégium Hungarikum bejáratánál Petőfi.

Az I. világháború után az Osztrák - Magyar Monarchia felbomlása után, a 1926 -os Badeni Szerződés értelmében a levéltári anyag nagyobb része Bécsben maradt, azonban kimondták, hogy a provencia alapon a Magyarországot is érintő állagok közös szellemi tulajdont képezik.
A díjat Dr Kollega Tarsoly István a MACSE elnöke adta át , a díjat a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Bécsi kirendeltsége nevében átvette Dr Számvéber Norbert őrnagy és dr, Lázár Balázs kutató.. a díjátadón még részt vett Dr Oross András kutató is.

A díj átadás után igen részletes dokumentumok bemutatásával alátámasztott tájékoztatót hallgathattunk meg. Eddig fel sem merül bennem, hogy itt is kutathatok, de most elgondolkoztam ezen a lehetőségen. A nagyapám és a testvére is harcolt az első világháborúban.
Nagyon sok dokumentumot őriznek a a levéltárban a császári hadseregben megfordult emberekről. A főtisztekről,  előjárókról könnyebb találni valamit míg a közkatonákról már nehezebb. 
Ez különösen akkor derült ki amikor meglátogattuk a levéltárat. A levéltár egy modern épület a nyolcvanas években épült. Vannak fix és mozgatható polcrendszerek is.A tűzoltó berendezés is igen különleges, már nem vízzel oltanak, mert az csak újabb károkat okozna, hanem vész esetén gázzal árasztanák el az épületet ami meggátolná az égést.
Ebben az épületben csodálhattam meg Kolombusz Kristóf hajóját is

A raktár látogatás során láthattuk azt a rengeteg dokumentum kis részét amit  ott őriznek. A halott katonák kartonjai igen szívbemarkoló volt. Amikor a dobozokban, szorosan egymás mellett lévő kartonok, amin csak név és néhány adat szerepel. Ott vannak milliónyian elfeledve. Az a rengeteg elesett, meghalt katona kartonja szolgálati hely szerint csoportosítva. Ha valaki meg akarja találni az ősét akkor nagyon pontosan kell tudja, hogy hol volt katona, hová volt besorozva, mert egyébként nagyon reménytelen a vállalkozás, mert nem lehet névre rákeresni, abc- be vannak ugyan de mégse teljesen a magyar abc szerint, hanem csak  valami hasonló, sok az elhallás meg az elírás is.
Az itt dolgozók nagyon kiérdemelték ezt a díjat, nagyon kedvesek, készségesek és segítőkészek, még a lehetetlent is igyekeznek megoldani.
A Collégium Hungaricumban még megtekintettünk egy fényképkiállítást.
Itt az első világháború hátországát mutatták be, ahol a nők egyedül maradtak.

A levéltári látogatás után. elsétáltunk a villamos megállóhoz. Gyönyörű napsütéses idő volt.
Villamossal mentünk a következő helyszínre, mert a busszal nem furikázhattunk a városban, mert bizonyos pihenő időt be kell tartani a busznak.
A Bécsi Hadtörténeti Múzeumban ( Heeresgeschichtlies Museum) voltunk. Nagyon érdekes volt.

Csak néhány látnivaló,  Szarajevó, az autó amiben meglőttek Ferenc Ferdinándot, a sezlony, ahol meghalt.
Rengeteg fegyver, egyenruha, tematikusan összeválogatva.
Órási ágyú, amit több szintről meg lehet csodálni.
Egy kis repülőgép.
Fényképet nem tudok mutatni, nem lehetett fényképezni, minden cuccot  kint kellet hagyni egy zárható szekrényben.
Még egy kép az udvarból, ahol a császárt, mint öregembert ábrázolják.
Nagyon, remek kis kirándulás volt.

2017. március 1., szerda

Látogatás a Kiscelli Múzeumban.

Az Idegenvezetői  Világnap alkalmából szervezett múzeumi körsétán voltam.
A Margit kórházig mentem villamossal és onnan fel a Kiscelli utcán. 
Mondhatom jól kifáradtam mire felkapaszkodtam és különben is késésben voltam, így eléggé kapkodtam a lábaimat
A múzeum előtt mindjárt a sárkánnyal találkoztam,
A testvéreivel már találkoztam az Állatkertben, és már ott zöldek, de ez az eredeti.

Mire belihegtem a múzeumba a csoport már elindult, de az emeleten utolértem őket.
Az épületet a Zichy család építette az ezerhétszázas évek közepén trinitáriusok kolostoraként, Johann Entzenhoffer  bécsi építész tervei alapján. Az épület egyemeletes rendház és az északi szárnyához templom simult.
A rend megszűnése után kincstári tulajdonba került. Laktanyává alakítják, a templomterét 4 szintre osztják, a tornyait visszabontják.
Később raktárként, hadikórházként, menhelyként hasznosítják az épületet, még később ideiglenes szükséglakásokat alakítanak ki benne.
1910 - ben vásárolta meg az erősen leromlott épületet a bécsi műgyújtó és bútorgyáros Schmidt Miksa.
Aki rendbe hozatta átépítette  palotának, egy részét bemutató teremnek használta a melléképületekben műhelyeket alakított ki. Beépítette a lebontott bécsi Haditanács köveit és a bécsi laktanya kapuit is.

A kapuk csak díszként szolgálnak, "vakkapuk".
Schmidt Miksa nagy szerelme  Mágnás Elza volt, akit nagyon szeretett. A férfi nagyon szerette Elzát és amikor a nő gyilkosság áldozata lett. elintézte, hogy a már bezárt óbudai temetőbe a kripta mellé temessék. A hálószobájának ablakából így rálátott a sírra. Minden évben Elza halálának évfordulóján hálaadó imát tartott.
1935- ben bekövetkezett halálakor Schmidt Miksa a fővárosra hagyta a palotát, műgyűjteményét és hozzátartozó parkot. Az örökösök perre mentek de 41- ben s fővároshoz került.
Schmidt Miska feltételei nem teljesültek, a műtárgyai nagy részét elárverezték és a gyerekeknek szánt park se létesült.
A főváros a városligeti kiállítási pavilonból ( ma Olaf Palme ház) költöztette ide a múzeumot.
A második világhaburúban ide fészkelték be magukat az utolsó ellenállók, így az épület igen sok találatot kapott, a templom teljes tetőszerkezete megsérült.
Az első kiállítás 1948.ban volt.
Az 56-os események idején is innen lőtték a Bécsi úton vonuló tankokat. persze visszalőttek és az épület tovább rongálódott, a templomból csak a falak maradtak. Sok műkincs is odaveszett.
70. ben lefedték a tetőt és az újjáépítés a nyolcvanas években kezdődött.
A templomban csak az oldalfalak állnak az emeletnek már nyoma sincs.
A templomtér nagyságát  emelet két ablaka közötti függőhídról csodálhattuk. Onnan le egy csigalécsőn jutottunk le.
A templomtérben mai művészek kiállítótermeként szolgál. Jelenleg itt Szüts Miklós akvarelljei tekinthetők meg.
A templom előteréből újabb csigalépcsőn mentünk le a kriptába.
Itt vannak a titokzatos freskók amik nem is olyan régen festő növendékek készítettek.


A kripta alatt még van egy szint ami légó pince volt, nemrég került vissza a múzeumhoz, még nem látogatható.
A kripta és a templomtér sok film forgatási helyszínéül szolgált.
A templom térben forgatott Angelina Jolie és Brad  Pitt is.
Nem sokára a moziba kerül a Fehér király, annak is egy része itt készült.
A kriptában meg Tom Hanks A Da Vinci kőd harmadik részében itt bújik ki az ablakon.
Különböző rendezvényeket is szerveznek.
Vannak állandó kiállítások is.


2017. február 21., kedd

Látogatás egy  "szigorúan titkos" objektumban.

Szombaton a ködös időben kis csoportunk fázósan igyekezett egy iskolához.
A kapunál már vártak bennünket.
További kérés, menjünk le a lépcsőn és a folyosó végén a társalgóban várjunk, amíg mindenki megérkezik.
Tíz órakor meghallgattuk a polgári védelem százéves történetét.
A múlt század elején a légi figyelő és riasztó szolgálatból a katasztrófa védelemig.
Kezdetben önkéntesekből szervezett csapatok a háború civil áldozatait segítették, mentették.
1935 már törvény kötelezte minden 14 és 60 férfit polgári szolgálatra.
1938 -ban bevezették az iskolai légoltalmi oktatást is.
Az ötvenes években újjászervezték az egész rendszert.
1962- ben a Honvédelmi Minisztérium hatáskörébe került, ebben az időben a hideg háború idején.
Csepelen a második világháború idején sok stratégiailag fontos terület volt, gyárak, raktárak. ezért igen sok bomba támadás érte. Sok ember esett áldozatul.
Az ötvenes évek végén az ipari fellendülés idején nagyarányú építkezés kezdődött. Házak, lakások, iskolák épültek.
A főépítész kapta a feladatott, hogy építsen egy szuper titkos bunkert is.
Ebben az időben még a kórházakat, iskolákat nem bombázták, ezért az iskola alá került az objektum.
Csepeli Vezetési Pont, aminek még a létezéséről is nagyon kevés ember tudott.
Ez a Csepel városvezetői számára készült, hogy vész estén innen tudják irányítani a várost.
Ehhez csatlakozott még 25 bunker, amik a lakosság mentésére szolgált.
Az akkori legmodernebb technikával szerelték fel és ezek még mindig működőképesek.
A bejárati légmentesen zár, saját áramfejlesztővel, légszűrővel, víznyerő berendezéssel (külön ívó és egyéb célra való víz),laborral és kiszolgáló helyiségekkel rendelkezik.
Itt vannak a telefonok, amik még mindig mindig működnek és kapcsolatban vannak a 25 bunkerrel.
Az orvosi szoba, igaz már a gyógyszerek szavatossága lejárt.
 Az ebédlő egyik sarka, a plakátokkal.
A berendezett konyha egy része.

A felszerelt laboratórium, ahol különféle műszerekkel a vízben, talajban, levegőben lévő mérgeket lehet kimutatni.
  A gázálarcok, mint védekezés eszközei.


Az irányítók szobái a korabeli egyenruhákkal.
A rádió szoba, már igen muzeális( ugye akkor még se tv se internet)
A leíró szoba ahol leírni és sokszorosítani kellett (lehetett volna) a parancsokat, utasításokat.
A szoba ahol még mindig tiszta ágynemű várja a lakókat.
 A folyosó ahol látszik milyen masszív építmény, még azt is kibírná ha az épület ráomlana.
Mindenre gondoltak, két vészkijáratot is építtettek, amin ki lehet jutni az egyik a szomszéd utcára, de mindenképpen messze az épülettől. Kiszerettem volna menni a vészkijáraton, de azt mondták ha nagyon koszos, pókhálós lennék, Így lebeszéltek róla.
Szerencsére nem kerül rá sor, hogy élesben ki kelljen próbálni. Most már szabadon látogatható.

2017. február 15., szerda

Szobrok

Tegnap nagyon szép női szobrokat láttam.
Ez a művész Babusa János tárlatsorozatának utolsó állomása.
Ez a kiállítás számomra tisztelgés a nők előtt, csak az tud ilyen szép szobrokat kőbe, fémbe álmodni, aki szereti, tiszteli a nőket,



Nem csak, mint nő, hanem, mint annyi is megjelenik, ami a legszebb dolog, a várakozás az új életre.



A művésznek ez még külön ünnep is volt, a születésnapja.
Nem tudom kik voltak a modellek, vagy voltak e, akiket kőbe vésett, bronzba öntött, de nagyon szépek.
Ha a képeimen nem jön át az a sok szépség amit láttam, akkor meg kell nézni.

2017. február 13., hétfő

Gondolkodjunk Európáról!

Az elmúlt hétvégén egy nagyon érdekes rendezvényen vettem részt az együttgondolkodás jegyében.
Ez egy olyan kezdeményezés, amelynek az a célja, hogy különböző gondolkodású embereket összehozzon és közös együttműködésre bírjon. Figyelembe venni más ember véleményét is!
Megbeszéljük hogyan tovább Európa!
Európa szerte több városban alakulnak ilyen körök.
Most itt Budapesten vettem részt egy ilyen megbeszélésen.
Itt most hasonló gondolkozású emberek vettek részt, hasonló de mégsem azonos.
Nagyon érdekes volt a felállás ill. ülés. Körben ültünk, mint régen a tűz körül a törzsi tanács, és ahogyan ment körbe  a békepipa, úgy szóltak hozzá az adott problémához.
Itt az volt a különbség, hogy teljesen ismeretlen emberek voltak, csak akik a kört szervezték ők ismerték egymást, mi többiek most találkoztunk először.
Körbe ültünk, mindenki az általa készített névjegykártyával.
Középen volt egy asztal, rajta kosár, abban különböző dolgok, ágak levelek, szárított virágok levelek, kövek és más tárgyak. Az volt a bemelegítő feladat, hogy ezekből valamit építsünk.
Szépen sorba vagy hozzátenni, elvenni, újat kezdeni, gondolom azért,hogy mennyire képes a csoport együttműködni. Ha valaki már nem akar semmit se alkotni, akkor lehet passzolni. Amikor körbe megy a passz, akkor vége. Valamit csak összehoztunk.
Ezután elkezdődött a tényleges együttgondolkodás.
A beszélgetés úgy működött, hogy itt nem békepipa hanem ún. beszélő tárgy ami jelen  esetben egy kis labda volt, ez járt körbe és az szólt hozzá akinél volt.
Most itt hasonló gondolkodású emberek jöttek össze és először is lefektettünk az irányelveket, amik mentén haladunk, ha legközelebb amikor már ott lesznek a tőlünk merőben eltérő gondolkodású emberek, akikkel szóba és vitába bocsátkozunk.
Nagyon sok dolog felmerült, amit figyelembe kell venni, a fogalmakat több oldalról is megvizsgáltuk.
Végül is megegyeztünk abban, hogy nem egyezzünk meg mindenben.
A kíváncsiság hozott ide, nagyon érdekes nyitott emberekkel ismerkedtem meg.
Az igazán izgalmas dolog ezután következik, amikor különböző sőt homlokegyenest mást gondolóemberekkel  folytatunk kulturált párbeszédet. Kíváncsian várom.
Van erre remény?