2015. május 31., vasárnap

Nyári délután

Péntek délután nagyon jó idő volt. Sütött a nap.A legmegfelelőbb idő volt egy kerti beszélgetéshez.
Most ott találkoztunk a kirándulós barátainkkal.Ebben az évben csak ilyen rövid távon kirándultunk.
Felfedeztünk egy számomra új kerthelyiséget. A neve igen rejtélyes Apacuka. Erről mindig egy gyerekmondóka jut  eszembe, habár itt nem tudom mit jelképez. Talán még a kerthelyiségre illik.
De amikor valóságos kirándulást tettünk a mosdó irányába, követve a sárga jelzést, folyosókon, kanyarokon és csigalépcsőn több helységen keresztül.Egy igen nyomasztó ablaktalan éjjeli lokál lehet, de ott biztosan nem gyerekeknek való műsorok vannak. Most ugyan a benti igen üresek voltak, aki tehette kint volt.
A kerthelyiség nagyon remek hely, magas emeletes házak között, így kizárva a belváros zaja.
Amikor odaértünk még a nap besütött, nagyon szeretem a napsütést.Ahogyan telt az idő persze a nap lefelé ment.Később már kezdett hűvösebb lenni.Ez a kerthelyiség elég kevés ideig használható, van ugyan valami tetőszerűség, ami nem nagyon véd se a napsütéstől ,se az esőtől.
Mi jó időben jó helyen voltunk, nagyon kellemes volt a társaság.Megbeszéltük, kibeszéltük az ott nem lévőket.  Szó esett az unokákról, mindig öröm a kisbaba. Most születtek a kisfiú iker unokák, már otthon 
vannak és ismerkednek a világgal.
A nagy utazó társunk most is újabb helyre készül.Amint mondta igen veszélyes terepre merészkedik. háború közelébe. Talán azért csak biztonságos az a környék különben nem szerveznének arra kirándulásokat.
Másik barátunk mondta még kímélni kell magát, hogy teljesen rendbe jöjjön, az orvos utasítását be kell tartania, ami arra inti csak 5 kilónál kevesebbet emeljen és a kis unokával együtt rendbe jön.
Újonnan nyugdíjas barátunk, akinek annyi a dolga!
Saját szavaival - Még szerencse, hogy nem dolgozok, nem kell mindennap bejárni, mert az már nem férne bele az időmbe.
Nagyon érdekes dolgokkal foglalkozik, tanul, vizsgázik. A festőkről, festményekről, rézkarcokról nagyon sok érdekes dolgot tudtunk meg.
A kedves férje műtét előtt áll, szorítunk, hogy minden jól sikerüljön. Biztosan így is lesz.
Majdnem elfelejtettem megemlíteni, hogy mit ettünk. Én kókusztejes halleves , ropogós zöldségekkel, lazackockákkal..Finom volt, a zöldségek nyers ,ropogós volt, de a lazac nem lesz a kedvencem. A madártej málnahabbal.
Kóstoltam kacsamájpástétomot is finom kenyérrel.
Párom borjúhússal töltött karalábét rendelt, de a mennyiséggel nem volt elégedett.
A szervírozás látványos.
A hely üldögélni, beszélgetni remek, de nem degeszre enni való.
Kezdett már sötétedni az idő is hűvösebbre fordult.
Abban a reményben búcsúztunk, hogy ilyen találkozót még a jövőben is megismételünk.

2015. május 19., kedd

Kutyus

Amióta kertes házban lakunk mindig volt kutyánk. Ahány kutya annyi fajta.mindegyik másmilyen.
Habár szerintem mindegyik nagyon szép kutya.
A mostani kutyánk Bendzsi, januárban volt 3 éves. Anyja husky apja német juhász. Küllemre inkább juhászkutya ,a szaglása kitűnő, még a vakondot is kiszagolja.
Most itt sóhajtozik mellettem. Engem nagyon szeret, ha kint vagyok a kertben mindig a közelemben van, ha más is kint van akkor is, pedig etetni se én szoktam.
Valamelyik nap kisebb afférunk volt, mindenáron át akart mászni a szomszédba. Először nem is értettem mit akar, azután láttam egy sérült galamb van odaát. Azt nem tudom, hogy előzőleg tőle menekült el, vagy csak látta.. A kutyus olyan cirkuszt csinált hangosan ugatott meg a kerítést ostromolta, már majdnem átmászott úgy ráncigáltam vissza. Megfenyegettem, ha nem hagyja abba, akkor megkötöm.
Nem hagyta abba az ugatást meg a kerítés döngetést.
Megkötöttem, ami nem igazán tettszett neki.
Bementem és előadtam a dolgot a férjemnek.
Azt mondta - Most mit vársz tőlem? Nem tarthatod láncon azt a szerencsétlen kutyát!
Vagy félóráig volt megkötve és még vizet is adtam neki.
Elengedtem és azonnal elkezdett rohangászni a kertben, de még néha átnézett a kerítésen, rám nézett és tovább ment.Nem tudom mi lett a galamb sorsa, talán elrepült vagy valahol a bokorban kiszenvedett.
A kutyus azóta nem akar átmászni csak ássa a gödröket!

2015. május 16., szombat

Nyaralás

- Mikor megyünk nyaralni?
-Hová szeretnél?
-Hát a tengerhez!
-Most?
-Persze! Hát mikor?
-De tudod nincs annyi pénzünk!
-Nincs, nincs tudom! De annyira szeretnék!
-Mit szeretnél? fürdeni? napozni? lábat áztatni?
-Persze mindezt egyszerre!
-Várjál, várjál! Gondolkozom, hogyan lehetne? Gyere menjünk aludni, holnapra kitalálom hogyan teljesíthetném a kívánságodat.
Másnap reggel Nellit a finom kávé illata ébresztette.Még egy kicsit nyújtózkodott és aztán kiment a konyhába. Szeme- szája tátva maradt, valódi meglepetés várta. Feri gyönyörűen megterített, rántotta, pirítós és finom kávé: Jóízűen megreggeliztek.
-Nellikém ezennel megkezdődött a nyaralásunk. Gyere ki a kertbe, vár a napsütés és a tenger.
Kimentek és ott volt a napsütötte pad és a lavór.
Kiültek a padra és áztatták a lábukat.
-Ugye van só is a vízben?