Leányváron

Szombaton a Családkutató Egyesülettel kirándultunk Leányvárra.

Leányvár a Dorog - Pilisvörösvári árokban a Gerecse és Pilis között található.

Már a rómaiak idejében is lakott volt.

A hagyomány szerint a község határában lévő emelkedőn, volt a földvár és az apáca kolostor, a nevét is innen eredeztetik, de már nyomuk sincs.

A török pusztítás után elnéptelenedett területet a Sándor család telepítette be német földről.

1945 után a lakosság 60% - át kitelepítették.

Elég könnyen odataláltam, az Árpád hídtól alig egy óra alatt értem oda, hamarabb, mint amíg eljutottam itthonról  hídig.

 Művelődési Házban a falakat családfák díszítették.

Köszöntött bennünket Gáspár Tibor a Leányvári Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.

Először  a Leányvári Dalkör műsora volt, a hetvenes években alakult és még mindig van az éneklők között  két alapító tag. 

 Dr. Wencz Balázs a MNL Komárom - Esztergom Megyei levéltár igazgatója tartott egy nagyon érdekes előadást a levéltári munkákról. különös tekintettel a családkutatókat érintő levéltári anyagokról. A levéltárban található 1710 - 15 - 20 -as összeírások, régi térképek. A Leányvári 1753 - 57 évi telepítések anyagai. A komáromi anyagok egy része azonban a hátáron túlra került és így ezen anyagok kutatása nem egyszerű.  

Pfaff László bemutatta a "Berkenyei sváb szótár és múltidézés" című könyvet. Egy Nógrád megye kis zsákfalu élete és népviselete jelenik meg. Az ősök által használt  nyelvet örökítették meg, még ez eddig nem jelent meg írásban, a szavak leírása fonetikusan történt. Nusi néni (Gill Józsefné) közlése alapján. A könyvben vannak fotók is a népviseletről a falu életéről, hogy mai nemzedék is megismerhesse hogyan éltek régen Berkenyén.

A következő előadó Nagy - Engler Zsuzsanna a Leányvári Német Nemzetiségi Általános iskola igazgatója. A faluban működik német nyelvű óvoda is.A gyerekek az iskolában heti 5 órában tanulnak németet és van hagyomány ismeret is. A családok már otthon nem használják a német nyelvet, ezért idegen nyelvként tanulják, A igazgatónő a szakdolgozatát is ebből írta. 

A faluban még működik tánccsoport, zenekar, igyekeznek hogy a hagyományok továbbra is fenn maradjanak.

A következő előadó Gáspár Tibor volt, aki örömmel jelentette ki, hogy minden Lányváron élt ember családfáját összeállították és ezen családfák egy része díszíti a falakat. Ezen összeállításban mindenki szerepel aki megfordult Leányváron, aki idetelepült és akiket kitelepítettek is. Ez egy óriási munka csak az tudja igazán értékelni aki szintén jártas a családfakutatásban.

A finom ebéd után még sétáltunk egyet a faluban.

Elmentünk a tájházba. Itt a gyerekeknek órákat tartanak és ez az iskola része. Megismerhetik testközelből hogyan éltek régen a faluban az emberek. Itt fontos a hagyományok ápolása. mert aki nem különbözik másoktól az nincs.

A nagy hársfa mögött még megtekintettük a templomot is.

Lányváron nagyon lelkes hagyomány tisztelő és ápoló közösséget ismerhettünk meg, különösen lelkes embereket akik ezen közösség előre vivői.