Karcagon

Karcag a Nagykunság, Hortobágy és Nagy - Sárrét találkozásánál  38 733 holdon terül el.

Itt nagyrészt kun származású református emberek élnek, akik büszkék a múltjukra és a származásukra.

Kedves klubtársunk Ilona szervezett egy kirándulást a szülőhelyére, hogy ismerjük meg hol volt gyerek  és ismerjük meg az itt elő emberek történetét. Én még eddig nem jártam erre de kíváncsi  lettem.

Az ismerkedést a Múzeumban kezdtük.

 

Itt nagyon lelkes hölggyel néztük végig a kiállítást és sok információt hallottunk, megismertük  a kunok történetét.

Amikor a mongol hadsereg súlyos csapást mért az orosz - kun fejedelemség csapatára, akkor a kunok egy része behódolt a mongoloknak a másik része IV. Bélához fordult Kötöny Kán vezetésével és

1239 -ben szövetséget kötöttek.

Ennek állítottak emléket, sajnos a szobrot csak messziről láttam.

IV. Béla a kunokat  a királyi birtokon szétszórtan telepítette le.  A kunok harcos, katona nép volt  a király úgy gondolta felhasználja a külső és belső ellenségei ellen. A főuraknak ez nem tettszett , kémeknek tartották őket és Kánjukat meggyilkolták. A kunok ekkor állataikat elhajtva, rabolva, gyilkolva elhagyták az országot.

A mongol veszedelem elmúltával IV. Béla hívására ismét megjelentek az országban. Az elnéptelenedett alföldi részre, egy helyre telepítette le őket a király. A szövetség elmélyítésére a fiának Kőtőny Kán lányát kéri feleségül.

Kunok nomád állattartással foglalkoztak. Keresztény hitre XIV század közepén tértek, magyarokká váltak az eredeti nyelvet elfelejtették csak néhány szó, kifejezés maradt meg.

Györffy István  néprajzkutató  a múzeum névadója a szobra a kertben.

Ez a terület a Tisza és a Körös Árterületén volt. Halban, vadban gazdag terület ahol elsősorban nagy állatok tartásával foglalkoztak. Ez egy eléggé mocsaras terület volt. A házakat egy -egy a síkságból alig kiemelkedő dombra építették. Ezek több nemzedék alatt emelkedtek és ezek a kunhalmok.

A török kiűzése után a hadi kiadások fedezésére 1702 - ben a Német Lovagrendnek eladták.

Ez igen rosszul érintette az itt lakókat, mert az eddig szabad emberként élőket jobbágyként kezelték.

Elhatározták, hogy összegyűjtik a váltságdíjat és megváltják magukat. Ez közel 40 évbe telt.

Miután összegyűjtötték a váltságdíjat a városelőljárói felszekereztek Bécsbe. A hagyomány szerint teknősbékát vittek ajándékba, még azt is tudni vélik, hogy 117 db volt.

Mária Teréziával egyességre jutottak, ez a redemptio.

A királynő feltétele  az 1000 katona, ők a nádor huszárok.

Folytathatták av református templom építését, de telepítettek be katolikusokat is.

A birtokot a váltságdíj összegéhez való hozzájárulás arányában osztották szét,  lett néhány 300 holdas birtok, de általában 40 - 50 holdas birtokok voltak.

Mária Terézia privilégiumi levele az egész lakosságra kiterjedt, de a politikai és a gazdasági hatalom redemptusok kezében volt. A birtokon kívül maradtak, akkor nagy arányban kitelepültek Bácskába.

Ekkor alakult a Hármas Kerület ( Nagykunság, Jászság és a Kiskunság) amely ezt a területet kormányozta. Az élükön a kapitányok álltak. A múzeum is egy kapitány család háza volt.

Jelentős változást hozott az itteniek életében a XIX századi folyószabályozás. megszűnt az ártér. ugyanakkor a szikesedés is elkezdődött.

Itt jellemző volt a tanyás lét, az állatokat ott tartották, ma már  alig akad tanya.

Az 1857 - ben megépül a Szolnok - Debrecent összekötő vasútvonal. ami nagyban megkönnyítette mind az állatok mind a gabona szállítását.

Így kialakulhatott a jómódú parasztpolgárság.

A műveltség az iskola mindig fontos volt, már 1670 - ben gimnázium is működött,

A múzeum után felkerestük a szélmalmot. Ami egy ipari műemlék.

Ezt a szélmalmot mondhatni az örökké valóságnak építették. Holland mintára készült. Sajnos a vitorlái már nincsenek de csak egy ügyes molnár kellene és vitorlák és lehetne használni.

A használat és az idő vasfoga se ártott neki és teljesen környezet barát. Vétek nem használni.

Következett az ebéd a strand mellett.

A strand már bezárt csak benéztem.

Az ebéd olyan egyél amennyit bírsz,  csak amit hiányoltam semmi olyan speciális, habár étel különlegességekről nem esett szó.

Megnéztük a református templomot, meghallgattuk a történetét.

. Végigsétáltunk a főtéren, ahol szép fák, bokrok, nővények és kevés kövezet van. Nagyon kellemes hely.

Ez a zsinagóga.

Jankovics Marcell ikonfestő munkája,

 És még ,mint egy kis ékszer doboz a görög keleti templom.

Még egy épület és már el is búcsúzom Karcagtól. 

A város nevének jelentése pusztai róka.