juluska

Vár a magasban.

Kárpátaljai kirándulás alkalmából Munkács várát is megnéztük.

Munkács az Északkeleti Kárpátok aljában az alföld és a hegyvidék találkozásánál a Latorca partján van.

Bármerről is közelítünk a városhoz már messziről látható Munkács vára.

Már Anonymus is megemlíti, hogy a hét vezér a csapataival átkelve a Vereckei hágón elhatározták, hogy megpihennek ezen a helyen.

Mivel a vidéket nagy nehézségek, munka árán érté el ezért Munkácsnak nevezték el.

A másik legenda szerint a vár és a város neve a szláv "múka" ( szenvedés) szóból ered , mivel a vár építése és a sok kő felhordása, sok szenvedéssel munkával járt.

A vár igen kiemelkedő szerepet játszott a vidék történetében.

Sokszor ostromolták de bevenni nem igazán sikerült.

Munkácsot a besenyők támadták meg, de elfoglalni nem tudták.

Később a tatárok ostromát is állta.

Batukán serege a várost elpusztította a várat azonban nem tudta elfoglalni.

IV Béla a tatárok kivonulása után a meglévő várak megerősítésére és új várak építésére adott utasítást.

Ekkor Munkács vára az ország legnagyobb és legjobban védett erősségévé vált.

Újabb tatár támadáskor nemcsak ellenállt, hanem a falak mögül kitörve döntő csapást mértek az ellenségre.

Munkács népe aktívan részt vett a Dózsa György által vezetett parasztlázadásban. A vár ekkor súlyos károkat szenvedett.

A vár és környéke a magyar korona tulajdonává vált.

II. Lajos nagy erőkkel kezdett a javításhoz, de nem sikerült, később özvegye Mária királyné birtoka lett.

Szapolyai János megostromolta és elfoglalta.

I. Ferdinánd császár Dobó Istvánnak adományozta, de az ellenség kezén volt, így nem foglalhatta el.

Később a vár tulajdonosa Bethlen Gábor volt,

Halála után I.Rákóczi György erdélyi fejedelem tulajdonába került, itt rendezte be udvartartását és a várat tovább építette, bővítette.Halála után fia II, Rákóczi György a vár ura, majd az ő fia I. Rákóczi Ferenc .

A Munkács vára jelentős szerepet játszott a Habsburg ellenes küzdelemben.

Zrínyi Ilona I.Rákóczi Ferenc özvegye, Thököly Imre felesége, de ebben az időben Thököly Imre török fogságban volt.

Így Zrínyi Ilona egyedül védte 26 hónapig a várat, de végül reménytelenségében úgy döntött feladja a várat.

Diplomáciai tárgyalás révén elérte a vár védői amnesztiát kaptak, de a birtok a Kamara kezébe került.

Zrínyi Ilona Bécsben zárdában került, gyerekeit elszakították tőle az uralkodó gyámságába kerültek. A fiának még csak nem is írhatott.

1699 - ben elkísérte férjét a török száműzetésbe

Elutazása előtt szeretett volna elbúcsúzni a fiától, de nem engedélyezték.

Ekkor írt gyermekének II. Rákóczi Ferencnek latin nyelvű búcsú levelet, amit valószínűleg nem kapott meg.

Zrínyi Ilona úgy halt meg Törökországban, hogy nem érhette meg fia II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának kitörését.

II. Rákóczi Ferenc megostromolta és elfoglalta és azután innen irányította a szabadságharcot.

A bukás után az osztrákok kegyetlen bosszút álltak.

A várat hadi szertárként később várbörtönként működött

Itt vagyok Zrínyi Ilonával és a gyerek II. Rákóczi Ferenccel.

Rózsika koszorúz

A várudvar még Rákóczi tér.

Néhány kép a Rákóczi szobából.

És persze a családfák.

A turul újra az oszlopon.

Már nem először voltam a várban.

Egyszer véletlenül akkor amikor avatták Zrinyi Ilona szobrát.

Akkor is a következő alkalommal is volt Petőfi szoba, sőt a kapott prospektusban is szerepel.

Már előre dicsekedtem az útitársaimnak, hogy milyen jól értesült vagyok, hogy a Petőfi szobában vannak még Mezőberényre vonatkozó iratok is.

Nagyon elszomorodtam,mert sehol sem találtam, Amikor magyarul alig tudó terem őröktől érdeklődtem, mert persze mindegyiket végig kérdeztem , de csak a szoborhoz irányítottak. Szóval már Petőfi nem érdekes! Ez nagy csalódás volt.