2017. június 26., hétfő

Leányváron

Szombaton a Családkutató Egyesülettel kirándultunk Leányvárra.
Leányvár a Dorog - Pilisvörösvári árokban a Gerecse és Pilis között található.
Már a rómaiak idejében is lakott volt.
A hagyomány szerint a község határában lévő emelkedőn, volt a földvár és az apáca kolostor, a nevét is innen eredeztetik, de már nyomuk sincs.
A török pusztítás után elnéptelenedett területet a Sándor család telepítette be német földről.
1945 után a lakosság 60% - át kitelepítették.
Elég könnyen odataláltam, az Árpád hídtól alig egy óra alatt értem oda, hamarabb, mint amíg eljutottam itthonról  hídig.
 Művelődési Házban a falakat családfák díszítették.

Köszöntött bennünket Gáspár Tibor a Leányvári Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.
Először  a Leányvári Dalkör műsora volt, a hetvenes években alakult és még mindig van az éneklők között  két alapító tag. 

 Dr. Wencz Balázs a MNL Komárom - Esztergom Megyei levéltár igazgatója tartott egy nagyon érdekes előadást a levéltári munkákról. különös tekintettel a családkutatókat érintő levéltári anyagokról. A levéltárban található 1710 - 15 - 20 -as összeírások, régi térképek. A Leányvári 1753 - 57 évi telepítések anyagai. A komáromi anyagok egy része azonban a hátáron túlra került és így ezen anyagok kutatása nem egyszerű.  
Pfaff László bemutatta a "Berkenyei sváb szótár és múltidézés" című könyvet. Egy Nógrád megye kis zsákfalu élete és népviselete jelenik meg. Az ősök által használt  nyelvet örökítették meg, még ez eddig nem jelent meg írásban, a szavak leírása fonetikusan történt. Nusi néni (Gill Józsefné) közlése alapján. A könyvben vannak fotók is a népviseletről a falu életéről, hogy mai nemzedék is megismerhesse hogyan éltek régen Berkenyén.
A következő előadó Nagy - Engler Zsuzsanna a Leányvári Német Nemzetiségi Általános iskola igazgatója. A faluban működik német nyelvű óvoda is.A gyerekek az iskolában heti 5 órában tanulnak németet és van hagyomány ismeret is. A családok már otthon nem használják a német nyelvet, ezért idegen nyelvként tanulják, A igazgatónő a szakdolgozatát is ebből írta. 
A faluban még működik tánccsoport, zenekar, igyekeznek hogy a hagyományok továbbra is fenn maradjanak.


A következő előadó Gáspár Tibor volt, aki örömmel jelentette ki, hogy minden Lányváron élt ember családfáját összeállították és ezen családfák egy része díszíti a falakat. Ezen összeállításban mindenki szerepel aki megfordult Leányváron, aki idetelepült és akiket kitelepítettek is. Ez egy óriási munka csak az tudja igazán értékelni aki szintén jártas a családfakutatásban.
A finom ebéd után még sétáltunk egyet a faluban.


Elmentünk a tájházba. Itt a gyerekeknek órákat tartanak és ez az iskola része. Megismerhetik testközelből hogyan éltek régen a faluban az emberek. Itt fontos a hagyományok ápolása. mert aki nem különbözik másoktól az nincs.
A nagy hársfa mögött még megtekintettük a templomot is.
Lányváron nagyon lelkes hagyomány tisztelő és ápoló közösséget ismerhettünk meg, különösen lelkes embereket akik ezen közösség előre vivői.

2017. június 20., kedd

Útfélen

Az Inda Galéria egy belvárosi ház második emeletén van. 
Ez a kiállítás még a nagy tüntetések idején nyílt, még a megnyitót is elhalasztották két órával.hogy mindenki odaérjen.
Valahol Európában van egy magánház ahol a vándorok ingyen megpihenhetnek és lakhatnak pár hónapig.
Ez a ház adta az alapötletet ezen kiállítás megrendezéséhez.
A meghívott művészek munkái az úton levéshez a vándorláshoz  a megérkezéshez a letelepedéshez való viszonyt szeretnék láttatni  Ez a vándorlás nem csak az emberekre jellemző hanem az állatokra növényekre is. 
Ravasz András videó installációja. Két videó fut párhuzamosan  az egyiken a a fezhókarcolók felett egy hídon egy lépegető gépen egy férfi edz , a másikon szűk helyen egy futó aki hol eltűnik hol előkerül. 

Eike Berg műve. Egy sátor ( ilyenben pihennek meg a menekülök) oldalán fut a videó, emberek mennek végtelen sorokban, szakadatlanul.
Még van egy videó installáció Lovas Ilona: Animo Nostra címen., itt sebzett lábak köveken, sáron keresztül, úttalan - utakon járják a világot.


 Csáky Marianne Térszakadás művei, amik térszobrok, Peking, Blankenberge és Csungink.
A művésznő kínai  élményei hatására készültek, amint a megnyitón elmondta ezek a különböző kultúrák hatása egymásra, van ami összeköt és van ami elválaszt.
Philip Pocock aki világ körüli utazása során az élményeit jelképezi a nyomtatóból kijövő végtelenített papír
Szász Lilla fényképe és hozzátartozik még egy hangfelvétel amin elmeséli a kép történetét. Igaz a megnyitón még magyarul nem tudott. A művésznő azonban elmesélte, hogy ez egy New Yorkban élő orosz közösségről szól. A múltjuk egyúttal a jelenük is, hűen szolgálták hazájukat, a Szovjetuniót a második világháborúban, de az antiszemitizmus miatt emigrációba kényszerültek.Sokan még mindig csak oroszul beszélnek és az egyenruha határozza meg őket. mintha még mindig a Szovjetunióban élnének.



Szemző Zsófia: Meghonosodási kooperáció címet viseli a művei Hogyan férnek meg vagy nem a betelepített növények és állatok.. 
 Kicsiny Balázs: Aki jön ( irány tévesztett) akvarell - papír
Kicsiny Balázs: Aki megy ( ismeretlen táj, ismeretlen ecsettel) akvarell - papír.
Kicsiny Balázs: Aki marad ( Ordináció) akvarell - papír
Kicsiny Balázs: It Was Summer at Christmas in Telegrafhia olaj - vászon


El - Hassan Róza Baseli park
Szabó Ádám: Elmentek, bádogszobor
Kim Corbisier: Madame, olaj, ceruza vegyes technika.
El - Hassan Róza: Éhségszkájt, akvarell papír. Ezt a képek akkor festette a művésznő amikor szír barátjáért folytatott éhségsztrájkot. A fényképen nem adja igazán vissza a képet. meg kell nézni.
A kiállítás még a hónap végéi még látogatható! 

2017. június 12., hétfő

Szabadkígyós, Wenckheim - kastély

A neoreneszánsz - eklektikus kastély 1875 és 79 között között épült Ybl Miklós tervei alapján.

Szabadkígyós ( Kigyós) már a honfoglalás idején lakott település volt.
Kígyós a török időkben teljesen elnéptelenedett.
A községnek a török kiverése után az első birtokosa Harruckern család volt.
Harruckern  János György magyar, szlovák és német telepesekkel népesítette újra. 
Fiú ágon kihalt a család. A Wenckheimek házasság révén kerültek ide.
Wenckheim József Antal a falu alapítója országos hírű gazda volt, 60 ezer holdon gazdálkodott vízimalmai, szélmalmai és kőmalmai is voltak. Amilyen sikeres volt gazdaként, olyan sikertelen volt a magánélete, két feleségét temette el és gyermeke sem született. Amikor harmadszorra is 67 éves korában a kulcsárnője 22 éves lányát vette feleségül.
Amikor a gerlai rokona ennek hírét hallotta és mivel nagyon szerette volna megörökölni ezt a birtokot nászajándéknak koporsót küldött ajándékba. Az esküvő napján a halottas díszhintó gördült be a majorba.
Az eseménynek hamar országos híre lett. Jókai Mór az Egy magyar nábob történetét innen merítette.
A házasságból született egy kislány Krisztina,de a fiatal feleség belehalt a szülésbe. 
Krisztina háromévesen teljesen árván maradt, ő lett a leggazdagabb árva.
Amikor eladósorba került férjhez ment Wenckheim Frigyeshez, aki nem volt más, mint a koporsó küldő gerlai rokon unokája.
A kastélyt Wenckheim Krisztina és Wenckheim frigyes építette.
Kívánságuk szerint:
 - álljon négy különálló épületből a négy évszak 
 - legyen 52 dupla szárnyas ajtó a hetek
 - legyen 365 ablaka a napok
tiszteletére és még lett 12 bejárat.
A kastély a maga idejében nagyon modern épületnek számított.
Az egész épületet alápincézték, a pincében voltak a kazánok, a falak dupla falúak és benne légjáratok vannak, amin keresztül gőzzel hajtott ventilátorok segítségével fűtötték a kastélyt.
Biogázt állítottak elő és abból légszeszt gyártottak és azzal világítottak.
Magyarországon itt vezették be először a vizet.
1882 -ben a korabeli sajtócsodálattal lelkendezett, hogy csak egy kis füllentyűt kell elfordítani és folyik a falból a víz.
A család 1945. - ig lakott a kastélyban.
Amikor a család elmenekült sajnos a kastély kifosztották. szinte semmi eredeti berendezés nem maradt. 
A kastélyban 61 éven keresztül mezőgazdasági középiskola működött, ennek köszönhetően viszonylag jó állapotban  maradt a kastély.
A családnak volt egy kastélya Budapesten is a Kálvin téren, abban most könyvtár működik.








A császár kétszer is volt itt látogatóban. Az egyik látogatásról készült festmény.





A kastély egy részét lehet még csak látogatni. A felújítás folyamatos, nem régen 2 milliárd forintot kaptak a felújításra és nemsokára teljes pompájában láthatjuk a kastélyt.


Egyszer már jártam ebben a kastélyban, amikor még iskola működött benne egy ismerősöm valami ünnepségén voltam. Akkor is meg most is virágzott a tulipánfa, itt láttam először ilyen virágzó fát.









Ezek a képek a toronyból készültek, ahonnan leugrott vagy lelökték Ódor Emíliát, már nem emlékszem.
Itt forgatták 1969. - ben a Szeressétek Ódor Emíliát című filmet.
Még egy kép a kápolnáról.
Búcsú a kastélytól, még biztosan visszatérek, amikor teljesen megújul, de addig is csak mindenkinek ajánlom látogassa meg!