Utazás messzire, busszal.
Egy pénteki napon a városligeti Nyilas szobornál nagy a nyüzsgés az bőröndökkel.
Három emeletes busz is megérkezik.
Vannak akik ismerősen üdvözlik egymást, ők a rutinos utazók.
Nemsokára busz megtelik a csomagok is elrendeződnek, irány a nagy kaland.
Az első megálló a szegedi Tesco parkolójában.
Itt találkozik az utazási iroda több, mint 10 busza.Még egy utolsó átcsoportosítás, hogy egyetlen ülőhely se maradjon üresen.
Az utasok még egy sétája a Tescóba, sorbaállás a mosdónál és még egy kis vásárlás az utolsó percben.
Elindultunk a határ felé.
Röszkénél át is jutottunk 2 óra alatt Szerbiába. A táj eleinte nem nagyon volt más, mint itthon talán az út menti kerítés alacsonyabb és az út ment táblákon más nyelvű a kiírás
.
Tájak, mint nálunk az Alföldön.
Szerbián csak átsuhantunk, Belgrádot is csak a buszból láttam.
A buszból néhány kép Belgrádból.
Láttam igen sok fóliás melegágyat.
Elértük a hegyeket Itt sokszor terelőúton jártunk.
Nagy lendülettel építik a sztrádákat, hidakat. Nemsokára gyorsabban lehet közlekedni, de még terelések vannak.
Sötétben értünk a szerb és macedón határra. Sötétben mentünk keresztül Macedóniát.
A következő határátkelés is sötétben volt. Így itt sem sokat láttam, csak néha alagutakon és szerpentinen gurultunk Gondoltam, majd visszafelé nézelődöm, de visszafelé is sötétben tettük meg, így még az alagutakat se számoltam meg.
A buszon az emeleten középtájon ültünk. Abból szerencsénk volt, éppen ott volt egy tv.
Menet közben filmvetítés volt. Láttunk vígjátékot az öreg bankrablókról, elég szórakoztató volt
Odafelé a viszkist is levetítették, amit egyébként biztosan nem néztem volna meg. Nekem nem igazán tetszik amikor egy bűnözőből népi hős faragnak még az életében.
Akkor még nem tudtam, hogy lehet még fokozni a kényszer filmnézést. Levetítették a Dam és Dambert 2 -t. Állítólag valaki kérésére, biztosan soha nem fogom nézni újra sem az 1-t.
Láttunk még egy háborús görög filmet is
Buszoztatok már hosszú távon?
Ez oda is vissza is több, mint 24 óra volt. Különösen az éjszaka volt nehéz, aludni nem tudtam.
A térdem eléggé megfájdult.
Mire megvirradt akkor értünk a komphoz. Odafelé már eddigre a telefonunk lemerült, visszafelé derült ki, hogy van a buszon lehetőség a töltésre.
Itt vártuk a kompot.
Az idén a hajók és a hajózás szerelmese lettem.
Várjuk a hajót.
Itt már közeledik.
Már majdnem ideért.
Már itt van.
Láttam már nagy hajót. Utazni azonban ilyen naggyal még nem utaztam.
Olyan hatalmas, több járművet, autókat, buszokat, még benzint szállító tartályautót is elnyelt és persze embereket is szép számmal. Mindenkinek ki kellett szállni a buszból.
Ennyi szint van a hajón.
Egy kép az egyik szalon falán,
Ez a legfelsőbb szint a hajó kéményével.
A hajó legalább 10 db tv is volt.Volt olyan hely ahol a két szembelévő falon volt készülék.
Így akaratlanul is értesültem a hírekről, érteni nem értettem de éppen valami robbantásról adtak hírt.
Ez a hajó út az oda és a vissza út legjobb része Itt éppen a tengert csodálom,
A nyaralás nagyon remek volt csak az a hosszú buszozást tudnám felejteni.
Innen ,már csak egy rövid buszozás után értünk a szállásunkra.
