Levéltári látogatás.
A MACSE (Magyar Családtörténet - kutató) jóvoltából ismét ellátogattam a Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri épületébe.
Mindig örömmel megyek ebbe a gyönyörű épületébe. Itt ahol a múltunkat őrzik.
A séta 11 órára lett meghirdetve. Előzőleg még kaptunk körlevelet is, hogy lehetőség szerint találkozzunk fél és háromnegyed tizenegy között.Kicsit későn értem oda, de amikor odaértem, kisebb csoport álldogált a levéltár előtt. Nem tűntek ismerősnek, ezért rákérdeztem.
- Itt a találkozó?
- Igen,- felelték.
Kicsit ugyan csodálkoztam, hogy miért kint az utcán?
- Azt hiszem kicsit elkéstem, a körlevélben azt állt a gyülekezés fél és háromnegyed között van.
- Körlevél? Milyen körlevél? Én nem kaptam semmit. Ne izgulj az idegenvezetőnk sincs még itt.
Itt már gyanakodnom kellett volna! A levéltárost miért nevezik idegenvezetőnek? Igaz miért ne lehetne annak nevezni? Bemutatja a levéltárat.
- No már meg is jött az idegenvezető! Ma mint fogunk látni?
Elkezdte sorolni, hogy hol merre mennek a várba.
Hoppá! Ekkor döbbentem rá, hogy nem jó helyen vagyok, habár ez a program is csábító volt.
Persze így elkéstem!
A Lovagterem tele volt a sok érdeklődővel, már alig találtam helyet.
A főlevéltáros már az írásbeliség fontosságánál tartott.
A levéltár története egészen a középkorig nyúlik vissza. Már az Árpád-házi királyok idejében is gyűjtötték a királyi főhivatalok az iratokat. A török uralom idején az iratok nagy része szétszóródott és megsemmisült.
1756 - ban hozták létre az ország levéltárát.
A kiegyezés után újjászervezték és kibővítették a hatáskörét és ekkor határozták el az új, a levéltár céljaira alkalmas székház építését. Ennek a tervnek a megvalósítását Pauler Gyula országos levéltárnok szorgalmazta, sajnos a megvalósítását már nem érhette meg.
A Bécsi kapu téren a bosnyák laktanya helyén kezdődött az építkezés 1913 őszén.
A terveket Pecz Samu építészmérnök készítette az akkor újdonságnak számító vasbetonból.és francia hatásra egy romantikus U alakú épületet tervezett.
Az építkezés befejezését és a beköltözést az I. világháború megakasztotta.
A fordulat Klebelsberg Kuno kultuszminisztersége alatt következett be, ő volt aki felöltöztette az épületet.
A lépcsőházat és az emeleti csarnokokat a történelmi Magyarország városainak - Róth Miksa készítette ólomüveg címerei díszítik,
Az épület külső kőszobrait Mikula Ferenc a belső szobrokat Langer Ignác készítette.
A falfestményeket Dudits Andor Klebelsberg elképzeléseinek alapján a magyar történelem és a levéltár nagy pillanatait és nem is mindig a történelmi hűségre törekedve ábrázolta.
A lépcsőház egy része.
Az egyik emelet.
Kilátás az egyik emeleti ablakból.
Egyik falfestmény,egy kórház átadásáról.
Remélem mindenkinek meghoztam a kedvét egy épület látogatásra!
- Itt a találkozó?
- Igen,- felelték.
Kicsit ugyan csodálkoztam, hogy miért kint az utcán?
- Azt hiszem kicsit elkéstem, a körlevélben azt állt a gyülekezés fél és háromnegyed között van.
- Körlevél? Milyen körlevél? Én nem kaptam semmit. Ne izgulj az idegenvezetőnk sincs még itt.
Itt már gyanakodnom kellett volna! A levéltárost miért nevezik idegenvezetőnek? Igaz miért ne lehetne annak nevezni? Bemutatja a levéltárat.
- No már meg is jött az idegenvezető! Ma mint fogunk látni?
Elkezdte sorolni, hogy hol merre mennek a várba.
Hoppá! Ekkor döbbentem rá, hogy nem jó helyen vagyok, habár ez a program is csábító volt.
Persze így elkéstem!
A Lovagterem tele volt a sok érdeklődővel, már alig találtam helyet.
A főlevéltáros már az írásbeliség fontosságánál tartott.
A levéltár története egészen a középkorig nyúlik vissza. Már az Árpád-házi királyok idejében is gyűjtötték a királyi főhivatalok az iratokat. A török uralom idején az iratok nagy része szétszóródott és megsemmisült.
1756 - ban hozták létre az ország levéltárát.
A kiegyezés után újjászervezték és kibővítették a hatáskörét és ekkor határozták el az új, a levéltár céljaira alkalmas székház építését. Ennek a tervnek a megvalósítását Pauler Gyula országos levéltárnok szorgalmazta, sajnos a megvalósítását már nem érhette meg.
A Bécsi kapu téren a bosnyák laktanya helyén kezdődött az építkezés 1913 őszén.
A terveket Pecz Samu építészmérnök készítette az akkor újdonságnak számító vasbetonból.és francia hatásra egy romantikus U alakú épületet tervezett.
Az építkezés befejezését és a beköltözést az I. világháború megakasztotta.
A fordulat Klebelsberg Kuno kultuszminisztersége alatt következett be, ő volt aki felöltöztette az épületet.
A lépcsőházat és az emeleti csarnokokat a történelmi Magyarország városainak - Róth Miksa készítette ólomüveg címerei díszítik,
Az épület külső kőszobrait Mikula Ferenc a belső szobrokat Langer Ignác készítette.
A falfestményeket Dudits Andor Klebelsberg elképzeléseinek alapján a magyar történelem és a levéltár nagy pillanatait és nem is mindig a történelmi hűségre törekedve ábrázolta.
A lépcsőház egy része.
Az egyik emelet.
Egyik falfestmény,egy kórház átadásáról.
YAYAA
